„you can reset the timeline, you can try to fix it, but no matter how hard you try, it’s never gonna be exactly how it was.”
most komolyan, barry, pont ezt az idősíkot sikerült összehozni, ahol mindenki méretes személyes problémákat cipel magával, így van egy durcás flash-csapatunk, egy humortalan cisco-nk meg egy kisfiúvá változott diggle kislányunk...? és úgy tűnik, hogy huzamosabb ideig maradunk ezen a timeline-on, még szerencse, hogy valamennyire enyhült a rész végére a depi-nyomás, mert barry felfedezte, hogy a leghatékonyabb módja annak, hogy ne morcoskodjanak körülötte az emberek, az az, ha az igazat mondja... igazából azért nem volt veszett az epizód, mert jay (a.k.a. apu v2) hatásosan tette helyre barry gondolkozását (és közben dobott egy kedves retro-momentumot is dawson-nal és a soul asylum-mal). és nem nehéz átérezni a barry vállára nehezedő terhet sem -mert együtt kell élnie az idő-kavarásából származó járulékos veszteségek lélekhúzó súlyával... már el is fejeltettem, hogy annak idején promózták tom felton érkezését, úgyhogy őszintén meg tudtam örülni a borostás malfoy-nak, akit természetesen most sem egy pozitív szerepre castingoltak... (#05.27.)
