„yale pulled out without even coming on my tits? things sure have changed since i went to college.”
mielőtt visszatértünk volna kezdőmezőre, még egyszer viccelődtünk a könyvtárral (ami ezúttal vagina-alakban épült volna egy rabszolga-telepre), megszületett little richard, és jonah is futott még egy kicsit a politikai karrierje után -mindeközben visszanéztünk selina életének egy-egy jelentős változására, hogy ne csak ezt az évet érezzük kereknek, de az elmúlt öt évet is (ó, persze a múltban mindenki fura és/vagy vicces frizurákat hordott)... aztán összetereltük az alap-csapatot, hogy jövőre újra együttes erővel indulhassunk az amerikai politika aknamezőjére... (#06.27.)
átmeneti évad volt, de annak elsőosztályú -hogy egy rövid politikai szlogennel rúgjam be egyből az évad-értékelőm ajtaját... a tavaly év végi vereséget ki kellett hevernie selina-nak, és ehhez találtak neki néhány mellék-vágányt (az örökké elúszó könyvtárat, a közel-keleti missziót, a poszt-szovjet választást és úgy mellékesen a nagymamává válást). az elején egy kicsit sajnáltam, hogy szétszedték a szokásos bandát, mert hiányzott a jól működő dinamikájuk, de aztán szépen megtalálták mindenkinek a helyét, és a poénok is a helyükre kattantak (még ha most nem emlékszem olyan agykikapcsolós fekveröhögős pillanatra, amire amúgy képesek a veep irószobájában). bár nekem lehet hogy az is elég lenne, ha selina gonosz sértegetéseit hallgatnám naphosszat...
