„step into the third dean-mension”
(már majdnem elfelejtettem, hogy a commu-hoz tömör, kiragadott idézetek járnak!) jim rash írt magának egy idióta kalandot, amiben biztos jól elfáradt, amikor órákon át ugrált a virtuális gépben -szerencsére az animációra sem költöttek sokat, így lett igazán ’90-es évek hangulata a gépben létrehozott világnak. eközben britta szokás szerint túlzásokba esett, eldramatizálta az életét, de őt már csak így szerettük meg annak-idején is. ($08.23.)
„takes one to catch one.”
...és akkor hannibal megkezdi azt a feladatát, amire a kezdetektől predesztinálták -segítséget nyújt az új sorozatgyilkos elfogásában. és közben elmélkedik egy sort a családról és szeretetről (érdekes, hogy abigail rendre visszatér (most már csak flashback-ben), de tulajdonképpen nem meglepő, mert ő állt a legközelebb ahhoz hannibal-nak, amit gyermeknek nevezhetünk). és persze közben mindenkivel játszik, felkavarja will-ben az érzéseket, és látszólag megjuhászkodik a fölényeskedő alana-nak. csak jack lát át rajta. eközben megszólaltatták a fogtündért, amit egy kicsit bántam elsőre, de aztán jól jöttek ki belőle a pite közbeni beszélgetéskor (rutina wesley bebizonyíthatja, hogy csak a szerepe volt idegesítő a trueblood-ban), majd a végén a rekedtes telefonhíváskor is. finom lépésenként haladunk előre. (tudom, hogy kötelező kellék freddie, de reméljük keveset fogja bosszantani will-t -és minket...) (ma látványosan sok volt az áttűnés, főleg az a trükk tért vissza, mikor a háttér feketébe vált, majd így folyunk át egy másik helyszínre.) ($08.22.)
„gold coast slave ship bound for cotton fields, sold in a market down in new orleans.”
a jó rendőri munka mindig meghozza a gyümölcsét -és tetszik, hogy az öreg néger bácsi egyre nagyobb szerepet vállal a tervek kidolgozásában. bár az a baj, hogy a ’csak a kishalat visszük be, a közepest meg hagyjuk elúszni, hogy a nagyot meg tudjuk fogni’ elvvel felkeltették a másik oldal gyanúját, mert nem-tipikus rendőri gondolkozásra vall az ilyen eljárás. érdekes, hogy a cím ’one arrest’, pedig volt még egy letartóztatás, amihez a finesz helyett inkább omar bosszúja kellett. megint láthattuk, hogy még a legnormálisabb rendőrökből is előjön az állat, ha nagyszájú faszfejek kerülnek be hozzájuk a kihallgatóba. a rideg valóságból kikapcsolódásként kaptunk egy vicces szálat egy béna nyomozóval, aki spirituális útra terelte volna az ügye megoldását, valamint a bárban részegedés is hozott nagyon mosolygós pillanatokat -sosem csodálkozom, amikor az ilyen munkakörben dolgozók kieresztik a gőzt. (örülök, hogy kitértek az akcentusokra meg szlengekre is, mert szeretek az ilyenekkel szöszölni -mondjuk felirat nélkül én sem értenék a dumákból semmit...) ($08.22.)
„don’t fuck where you eat, or shit where you fuck. it’s bad business.”
a lusta szombat délelőttel asszem’ kipipáltam az összes napszakot, amikor a sorozatot néztem már, és az a csodálatos, hogy bármikor pörgött, mindig működött. oké, azt nem mondom, hogy kellemes volt caputo szexuális életére ébredni... örültem, hogy a bajusz-király volt a középpontban, mert magam is egy hozzá hasonló önzetlen mamlasz vagyok, így könnyen át tudom élni az érzelmi hullámzását. ha már az érzéseknél járunk, azért ma kevesebb volt a humor, inkább a drámai oldala domborodott ki mindennek. igaz, már attól megszakadt a szívem, ha csak mutatták doggett-et az ágyon, de nagyon örültem, hogy boo-t küldték neki az írók segíteni, erős is lett minden közös jelenet. chapman-nel is egyre nehezebb tartani, ahogy teljesen beszippantja a szervezet bűnözésben betöltött vezető szerepe, és őszinte hazudozás-hulláma. szépen készítik elő azt a bizonyos szar-robbanást, amit red előrelátóan megjósolt. ahogy sos-nak is tennie kell valamit a bully-ba hajló kirekesztése ellen. ide a bökőt, hogy fájni fog a vége... ($08.22.)
„kills whole families... and in their homes. strikes at the very core of the american dream.”
valahogy nekem kimaradt az életemből eddig a vörös sárkány, nem olvastam a könyvet, nem láttam egyik film-változatot sem, így újdonság lesz ez a félévad is. azt viszont tudtam előre, hogy richard armitage nagyszerű lesz a nagyon gonosz szerepben, és így is lett, még ha alá is dolgoznak az írók, mert nagyon erős szöveg nélküli jeleneteket adnak alá. kicsit re-pilot íze volt az epizódnak, vissza kellett hozni will-t az eke szarvától, újra az fbi-t segíti az egyéni látásmódjával (tetszett, hogy a visszatekerés előtt milyen feszült volt). az előző részek vizuális ámokfutása után neil marchall letisztultabb képet hozott magával, bár így is voltak nagyszerűen vizualizált érzések (fejre tekeredő filmszalagon át világító szem; lefekvéskor az ágy körül keringő képek; hannibal körül változó cella). azt érzem, hogy ez a kicsit történet-centrikusabb hozzáállás közelebb fog állni hozzám, mint az előző elvontabb etap. ($08.20.)
„when it come to pussy, there ain’t no free.”
mindennapok a gettóban. ne gondold, hogy itt el lehet lógni az iskolát, hogy henyélhetsz egész nap. ki kell venned a részed a napi rutinból. tulajdonképpen nincs ez másképp az őrsön sem, húzhatod a szádat az unalmas megfigyeléses meló miatt, de ez a dolgod, csak így lehet felgöngyölíteni a szálakat. mert még örülhetsz, ha nem tesznek keresztbe odafentről, csak mert a főnök utálja a pofádat... azért stílusos volt a the wire című sorozat the wire című epizódját egy dróton lógva kezdeni... elkezdett kifizetődő lenni az a napi kétezer dollár, amibe az adófizetőknek kerül a különleges kis csapat, pontosabban az a munka, amit eddig beletettek -és most már ott lesz az oldalukon egy igazi aduász is omar személyében. a gettóban meg minden napra jut egy kis lelkizés, mert mindig van valaki, aki besokall egy bizonyos pont után -és egy kibelezett hulla pont egy ilyen pont... (azért nem rossz kiugrás volt egy ilyen sorozattal kezdeni a karrierjét michael b. jordan-nek.) ($08.20.)
„-why do girls like it when men call them sluts during sex? or bitches? or dirty whores who love cum?
-oh, dear, well, that is a complicated question.”
minden a szexről szól -de ez még nem jelenti azt, hogy élveznénk is minden egyes percét, vagy akár kielégülnénk. én legalábbis kurvára felhúztam magam a végén, ahogy néznünk kellett doggett arcát a megerőszakolás közben. igazságtalannak éreztem -főleg azután, hogy láthattuk őt a flash-ben hasonló szituációban (+egy jó fiú mellett is, akibe nem csak hogy bele lehetett szeretni, de igazán mestere is volt a nők kielégítésének). és kifejezetten gonosz dolog így állva hagyni a nézőket a végén... crazyeyes-ról tetszik, hogy kiderült, hogy csak fejben fejlett szexuális téren, jó lesz nézni a csetléseit/botlásait a test feltérképezésének csodás kalandján. és hát chapman-éknél is előtérben lesz a szexualitás, és nem, még nem mindig nem haragszom a szöszire. ha félrerakjuk az összes felajzottságot, akkor az idei szokásos szálakat láthatjuk a mellék-vágányokon, a kaját, a rózsaszín bugyikat, a spirituális kiscsoportot, alex paráit és a születendő kisbabát. (a bajusztalanított pornstasch-on mi az isten volt az az istentelen budeszliga-frizkó...?) ($08.20.)
(texans vs 49ers)
hát ha valami nem szívesen lennék az életben, az a rookie egy nfl csapatnál... mert nem elég, hogy nekik kell a legkeményebben dolgozniuk minden egyes nap a táborban, de még szívatják is őket (szokásos vicces hajvágás nem maradhatott el), vagy rendszeresen szembetalálkoznak az edzésen brian cushing-gal (az egy állat!). ugyanakkor ott van az is, hogy ha villantanak, akkor bekerülhetnek a nagyok közé, bár már az is nagy ajándék, hogy felvehetik a mezt, és több tízezer ember előtt futhatnak ki a pályára. megvolt az első meccs is, kicsit döcögősen (hétszer próbálkozni a gólvonalnál? azért én elbeszélgetnék az offenzív koordinátorral...), de mint tudjuk, hosszú még az út... ($08.20.)
„boating, booze, and boobs... the holy trinity of fun.”
na, már ezek is kezdik a nonstop partizást... de úgy tűnik, csak így lehet üzleteket kötni az ilyen menő világokban. mert ezek csak akkor tudnak a pénztárcájukról gondolkozni, ha kurvák seggéről szívják a kokaint –akár szó szerint is... ($08.20.)
„the thing is, you only got to fuck up once. be a little slow, be a little late. just once.”
azt hiszem elértünk az alapozás végére, jöhetnek a kis karakter-színezések, és lassú lépésben az ügy megoldása. érdekes látni egy ilyen gengsztert, mint dee, aki igazából csak a foglalkozását tekintve gengszter, de tulajdonképpen egy elmélkedő alak, aki csak a családi kötelék miatt teszi a dolgát, egyébként zavarja, hogy honnan jött. ő már most kicsit előrébb jár a karakter-építésben, de például alig várom, hogy omar-ról többet megtudjunk. a nyomozós-szálon nem csak a káromkodás-cunami miatt lesz emlékezetes az előző részben lévő jelenet, hanem az ott talált bizonyíték segítségével léptek tovább a srácok -valami ilyesmi történhet a valóságban is, kell a rendőri tudás, a szerencse, meg hogy valaki kinyissa a száját, és megossza velük a titkokat. hogy mondják a részben? egy jó besúgó aranyat ér, vagy valami ilyesmi... (tök jó, hogy a cici-bár állandó helyszín, így nem kell mindig a zsaruknak úgy írni a sztorit, hogy betévedjenek egy ilyen helyre...) (ja, és örültem, hogy a kis béna zsaru fejtette meg a telefon kódot. legyen már egy kis öröme ott lenn a pincében...) ($08.19.)
„we’re not a team at the moment.”
kódolva volt az epizód elejébe, hogy nem fogom szeretni, mert tudtam, hogy az underwood házaspár hideg pillantásokat fog vetni egymás felé a múltkori letaglózó veszekedés után. de. ha nem lett volna ez a kellemetlen hangulat, hanem minden ment volna, mintha minden rendben lenne, akkor meg az lett volna a baj. plusz éltethetett a tudat, hogy a fel-felbukkanó flashfoward-ból némi megbékélést sugárzott. érdekes hangulatot adtak a tibeti szerzetesek és a zenéjük is, és jó analógiát is szolgáltattak az illandó munkájukkal. de jó hangulata volt a rossevelt emlékműs jelenetnek is (valódi helyszínen forgatás mindig nyerő). és persze bírtam azt is, hogy doug-nak adtak egy kis megnyugvás a megszállott csaj-keresős időszakában, ahol gond nélkül kefélhetett egy kedves lánnyal. így a végére egész megbékéltem ezzel a ’nemszeretem’ epizóddal... ($08.19.)
„let’s do it. your voice, my ass. let’s take europe by storm.”
a tanulságból rossz következtetést levonni -az is jó lecke... mert valami ilyesmi történt gigi-vel, aki végig papolt a sztár-allűrök ellen, aztán egy kis sikertől ő is ugyanúgy eszét vesztette -nem véletlen, ott vannak benne az apja génjei... (egyébként viccesek voltak a rider-követelések, de aki már olvasott utána az igazi rock'n'roll sztároknak, az nem lepődik már meg semmin -még egy baglyon sem...) ($08.19.)
„my umbrella concern is that you, as a character, represent the end of what i used to call our show, which was once an unlikely family of misfit students, and is now a pretty loose knit group of students and teachers. none of whom are taking a class together in a school which, as of your arrival, is becoming increasingly grounded, asking questions like, how do any of us get our money? when will we get our degrees, and what happened to that girl i was dating?”
egy hatodik évadba lépő sorozat (#sixseasonandamovie), (amit ráadásul már egyszer elkaszáltak majd felélesztettek) rengeteg változást él meg a kezdetektől -és ha ez történetesen egy olyan sorozat, ami imád reflektálni ezekre a változásokra, akkor el tudjuk képzelni, hogy milyen nyitány hozott a commu. nagyon metát. és új csatorna ide, új karakterek oda, az első pillanattól azt éreztem, hogy nagyon hiányzott ez a közeg a hosszú távollét alatt. ($08.19.)
„...-motherfuck.
-fuck... fuckity, fuck, fuck...” (és így tovább, perceken át)
david simon-ék jó kedvükben voltak, mikor nekiültek megírni ezt a részt, sokkal több mosolygóst (vagy akár nevetős) részt fogok tudni felidézni ma, mint komolykodós nyomozóst. már az íróasztal-huzavonával erősen kezdtek, aztán ott volt a kapitány megpuhítása a romantikus faszverős sztorival, és a zseniális (és azóta legendássá vált) helyszín-rekonstrukciós rész a szüntelen káromkodás-cunamival (és mivel az egyik fő író nyomozó volt baltimore-ban húsz évig, így még azt sem mondhatjuk, hogy hiteltelen lenne a jelenet. meg miért is beszélnék meg egymást közt a nyilvánvalót a srácok, nincs ott a hülye néző, akinek a szájába kell rágni…). de amikor kicsit komolyabban beszéltek, azt is jó volt hallgatni (bár most a kanapén-ülő srácoknál különösen kilógott a szleng-kapanyél a szájukból). a magánéleti dolgokra ez már csak felemásan igaz, mert mcnulty generikus elvált-apa szálat kapott, a leszbikusoknál meg túl prűd volt az operatőr az hbo-ra... (ja, és omar melegsége is érdekes lehet még.) azért nem felejtettük el az előző rész végi rajtaütést sem, bár csak néhány seb és zúzódás látszik csak, úgy tűnik, nem kaptak enyjebenyjét a brutálisan reagáló rendőrök, ennyi belefér a gettó-melóba. ($08.18.)
„such a western notion that the past does not matter. that the past can be forgotten.”
bármerre jársz, a kereslet/kínálat elve működni fog. mert bármire vágysz, legyen az fegyver, kurva vagy bérgyilkosság, mindig megtalálod majd a megfelelő embert, aki a megfelelő összegért fogja neked szolgáltatni a megfelelő árut. vagy csak megpróbál rádsózni valami szemetet. esetleg a képedbe hazudik a saját nyerészkedése okán. légy óvatos, sosem tudhatod, főleg ezen a vadvidéken nem... ilyen rohadékot írni, mint ez a mr.chang, akinél mindig odaengednek, hogy már-már higgy a mosolyának, aztán jól hátbaszúrnak. mert durant-nek legalább már nem hiszed egy szavát sem. a svédnek meg főleg nem, és szerencsére bohannon sem teszi már (először üt, aztán kérdez, nagyon helyesen), de még ez sem lesz elég, hogy ne szítsa fel az ellentéteket a városban ez a körmönfont kurafi. (pont meg akartam keresni, hogy milyen növény kivonatából készült az a lötty, amin a pennyroyal felirat virít, de aztán gyorsan fel is használták az epizódban a nők -női dolgokra... na, csak kigugliztam: csombormenta.) ($08.18.)
„i love a liar, but i hate a cheater.”
most több kedvem volt az epizódhoz, lehet, hogy azért, mert most turttle állt bele valamibe, és nem drama... sőt, még ari sem a szerződések miatt futkosott, hanem lelkisegélyt nyújtott lloyd-nak, de persze ezt is a maga ari-s módján tette, úgyhogy vicces volt a szitu, és ismét megcsillant a nagy szíve a szívtelen rohadéknak. ($08.18.)
„the thing is, no matter what we call heroin, it’s gonna get sold. the shit is strong, we’re gonna sell it. the shit is weak, we’re gonna sell twice as much.”
(bár igazság szerint az lett volna a legszebb, ha a sakk-magyarázatot illesztem idézetnek, mert gyönyörű allegóriája volt a gengszter-szervezet felépítésének, csak akkor oldalakon át csak az futna -bár, baj lenne, ha magas színvonalú írást olvasnátok, és nem engem...?) kell, hogy legyen valami stikli a felsőbb körökben, mert az nem lehet, hogy maguktól ennyire hülyék... azt már láttuk, hogy csak egy szar helyet tudtak kiutalni, leküldték a legrosszabb embereiket, és most még az ezeréves felszerelés is jár a csomaghoz. ráadásul csak a látszat-intézkedések érdeklik őket. pedig a srácok tényleg keményen melóznak, megfigyelnek, kutatnak, és közben arról álmodnak, hogy tényleg könnyebbé tehetik baltimore nehezebbik felének az életét egy kicsit. ...hogy legyen még karakter, ezért behoztak némi konkurenciát a drog-ügyletekbe (michael kenneth williams rossz arcával fémjelezve a bandát. btw, nem csak neki örülök a szereposztásban, hanem annak a ténynek is, hogy mennyi színészt vitt át david simon innen a treme-be). ($08.17.)
„we’re all living in each other’s paranoia.”
minden csak elterelés volt... mármint az, hogy a hackeléssel foglalkozunk ma, hogy megejtődik a nagy találkozás a rejtélyes keleti hackerrel (db wong női ruhában, wtf?), mert igazából a rész végi mindfuck-cunamit akarták nekünk átnyújtani kedvesen -nem igaz...? szóval, ha eddig összezavarták a nézőket az apró jelekkel, írói és rendezői trükkökkel, akkor most végképp belöktek minket a semmit-sem-értés nagyon mély gödrébe, és röhögve ránk csapták az ajtót. néhány perc, és már fogalmunk sincs, hogy ki kicsoda. azt hiszem, ennél jobban nem lehetett volna felfokozni az érdeklődést az utolsó két részre... (ha már emlegettem a trükköket, az aszimmetria mellé ma betársult a tolakodó operatőr, akit semmi más nem érdekel, mint az adott karakter arca, és ez baromi frusztráló tud lenni, hogy nem veszi le róla a képet. valamint gyanúsan sok klasszikus művészet bukkant ma fel, zenék és festmények. tök jó, most már mindenben apró jeleket keresek, azt hiszem megvettek maguknak végleg...) ($08.17.)
„we lost a state’s witness. even in baltimore, that’s supposed to mean something, right?”
hát ilyen támogatással és szedett/vedett csapattal tényleg nehéz lesz megoldani az ügyet... látszik, hogy a felső vezetésből mindenkinek nyűg ez az egész, de a nagyobb kihívásban kijöhet a rendőri munka szépsége... tudom ám, hogy ez is egy kritika a rendőri működésről. az éjszakai keménykedés résznél jöttem rá, hogy én ezt az epizódot is láttam anno, valószínűleg már akkor is felháborodtam a rendőri seggfejségen, ezért maradt meg ez az egy jelenet a fejemben. pedig az sokkal erősebb volt, amikor mcnulty-ék belemásztak a csóró kis thug fejébe a kihallgató-szobában, jól kijött, hogy azért van olyan az épületben, akinek van némi sütnivalója is (de a kalapos trükk is jó, amit a kábszer-osztályon használnak). ...az a nyúzott narancssárga kanapé olyan emblematikusnak tűnik, hogy ha csak azt mutatnánk meg olyannak, aki látta a show-t, az biztosan elismerően bólintana, hogy tudja, miről van szó. ($08.16.)
„you don’t understand russia, mr.president.”
ami makacs emberek lövészárok-harcának tűnt elsőre, valami sokkal többé nyílt ki a végére. mert alap-tézisnek tűnhet, hogy az ember álljon ki az igazáért, bármilyen áron, de néha jó szembesülni olyannal, aki képes az ilyen nagyságokra. mert úgyis legtöbbször ennek az ellenkezőjét látjuk, főleg, ha túl mélyre ástuk magunkat a politikában... persze valahol megérthető az elnöki hozzáállás is, az ’egy kis hazugság a nagyobb jóért’ elve, de azért nem szívesen állnék mellé egy ilyen kampányban. ahogy egyébként érdekesen feszegetik azt is, hogy az orosz elnök igazából meleg-barát, csak hát azok a fránya egyszerű emberek, akiknek valamit adni kell, ami megegyezik a primitív világnézetükkel, és akkor nem fognak ugrálni. és simán lehet, hogy valami ilyesmi lehet a háttérben putyin-nál is. az epizód legérdekesebb aspektusa természetesen claire-é volt, aki átértékelt magában sok mindent a börtön-béli beszélgetés alatt, úgy tűnik, hogy elindítják őt egy úton, aminek a végén már nem francis mellett lesz a helye (szépen volt ez vizualizálva, ahogy rajta maradt a fókusz, miközben a két elnök beszélt a háttérben, majd a különgépen is úgy volt lerakva a kamera, hogy nagy legyen a távolság a házastársak között.) ($08.16.)
„i’m going to inhabit my body and bring this baby into a world of aware, peaceful individuals and not fucking drug-addicted robots.”
gaby hoffmann bátor -ezt eddig is tudtam, hisz’ aki ennyire szembemegy a hollywood-i külsőségekkel ebben az iparágban, az nem lehet gyáva. de akkor is nagy elismerésem, hogy összedugták a fejüket lena-val és így meg merték csinálni a szülés-jelenetet. bár nem újdonság ez a fajta természetes bátorság a sorozattól sem. még ha sok mindenben torzít is, azért próbálják leképezni a valóságot. bár azért azt megnézném, hogy hányan vannak azok a kávézó-tulajok, akik ilyen meggyőzően tudnak fogalmazni... elégedett voltam a fináléval, a szüléstől és a jó dalválasztásoktól kellően érzelmes lett, valamint megfelelően eljutatta a karaktereket egy-egy fontos csomópontig. örülök, hogy jessa határozottsága most pozitívan csapódott le, és úgy tűnik, fontosabb szerepre számíthat jövőre. shos is meghozhatja élete egyik fontos döntését. marnie nem kényszerül ilyenbe, mert megtették helyette. és hannah? talán végre ő is felnő kicsit... ($08.16.)
nem gondoltam volna, hogy valaha le fogom ezt írni, de jót tett a sorozatnak, hogy hannah igazán a középpontba került idén. persze ott volt mellette a másik három lány is, akik kaptak egy-egy nem túl vastag szálat (munkahely-keresés, zenéléses romantika, ööö... jessa-val mi is történt...?), de elsősorban hősnőnkkel foglalkoztunk. és ez azért veszélyes, mert tudjuk, hogy hannah tud fárasztó lenni a sok komplexusával, de a hangsúlyossága ellenére jól elviselhető maradt az összes zizzentsége. szép utat járt be az iskolától iskoláig, adam-től adam-után-ig. most lett igazán felnövés-történet az övé. és közben sikerült hétről-hétre nagyszerűen szórakoztatni. tetszett.
„i’m like the least homophobic person you’ve ever met. i’ve had sex with a gay man.”
a nyitó-szexet látva már majdnem megbocsátottam, hogy jessa ennyire periférián volt idén... hannah akár magára is tetováltathatná a ’határok’ szót (elférne a sok irkafirka között), akkor sem tudná, hogy mikor mit illik mondani, vagy hogyan kell viselkedni -de pont ilyen gyerekes gondolkozással szeretjük őt. meg most egyébként is felmentésben részesíteném, mert tényleg egy komoly traumán kellett átesnie, és újra kell értékelnie az egész életét, a hozzáállását a szüleihez. meg tudjuk, hogy a girls univerzumában alap belépő az önző gyerekes hozzáállás (kevés kivételtől eltekintve, őt ray-nek hívják) -ma is mit művelt marnie a nagy bejelentéssel, vagy a mimi-rose/ace páros a kapcsolataik szétbarmolásával… ($08.16.)