„what we do it’s for something greater than ourselves.”
azt hiszem, kicsit beáldoztunk mindent a nagy csavarnak... bár kétségtelenül egy jó csavar volt ez, ami sokmindent átértékelt az évaddal kapcsolatban -mert eddig azon elmélkedtünk, hogy mi lesz, ha a szülőkkel történik valami, pedig a gyerekek a kulcs, ők a jövő... és így már nem csak az évad eleji traumatikus gyilkosságra néz más szemmel az ember, de az egész szenvedős paige-vonalra is, mert látszik, hogy az írók célt akartak adni a kiscsajnak, amit később tovább lehet fejleszteni, vagy kicserélni őket a kommunizmus eszméivel... és több szempontból is érdekes fejleménynek tűnik az, hogy a szovjet vezetés szemet vetett a titkosügynökök gyermekeire, mert majd végig lehet követni azt, hogy ez hogyan hat mind a gyerekekre, mind a szülőkre. hőseink közt már most megjelent ebből a szempontból az ellentét, túl nagy volt köztük idén az egyetértés, ez most jó indikátora lehet majd annak, hogy újra törést szenvedjen a kapcsolatuk... és megint érdekes volt azt érezni, hogy az ember egy kicsit szurkol annak, hogy sikeres legyen a küldetés, hogy a szovjetek megszerezzenek minden összetevőt a lopakodóhoz (pedig alapvetően ők lennének a rosszfiúk, ugye) -de ugye nem gondolta senki, hogy beeman ügynök hazafiassága egy kis érzelmi zűrzavarral megtörhető lenne...? (csak én szajkózom ezt már két epizód óta...) ($$09.15.)
1982 jó év volt -például akkor születtem... az amerikába beépült kémeinknek ebben az évben sem volt könnyebb dolguk boldogulni a mindennapokban, sőt, vég nélkül kapták a mellék-küldetéseiket, hogy összegyűljön minden adalék egy lopakodó technikához, vagy hogy megzavarják az amerikaiakat a közép-amerikai zavarosban. a sok cselekvés és jövés menés között kicsit talán elsikkadt a lényeg, a lélek-vájkálás, a sok elmélkedős kérdés, ami az életformájukkal együtt jár. bár az évad elején történt egy drámai esemény, ami azért végig a felszín alatt tartotta a feszültséget, a riasztó lehetősséget, hogy az életvitelükből kifolyólag rájuk is minden-órában-minden-percben hatalmas veszély leselkedik... azt már tudjátok, hogy nem lelkesedtem a gyerekek erőteljesebb jelenlétéért, mert csak a szokásos rosszul kezelt tiniket láttam bennük, de a legnagyobb meglepetésemre sikerült úgy kanyarodni ezzel a vonallal is, hogy várjam, hogy jövőre mit tudnak belőle kihozni... annak viszont örültem, hogy az oroszok is kellően hangsúlyosak maradtak, és remélem, hogy a finálé fordulata után nem kell majd nélkülöznünk nina szergejevnát jövőre sem...